A bűncselekmény gyanúja – ami egy feljelentéshez elegendő – és a bűncselekmény kétséget kizáró bizonyítottsága között általában egy hatékony – ügyészi felügyeletet magában hordozó – nyomozás folyik, ami megelőzi a vádemelést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelen helyzetben erre nem minden esetben számíthatunk, sőt ebből következően az ügyészi vádemelésre sem. Amennyiben az elkövetett bűncselekmények után felelősségre vonást kívánunk elérni, akkor nem marad más lehetőségünk – mint sértett – pótmagánvádlóként lépünk fel azokban az ügyekben, ahol a bűncselekményeket a saját korlátozott eszközeinkkel bizonyítani tudjuk. A nyomozás minden eszközével felruházott nyomozóhatóságok sokszor évekig nyomoznak ügyeket mire a vádemelésre sor kerül.
Nekünk nincsenek sem különleges nyomozati eszközeink, sem ennyi időnk arra, hogy vádképes pótmagánvád indítványt terjesszünk a bíróság elé, ugyanakkor a lehetőségeinkhez mérten teljes körű felderítést kell folytatnunk és csak ezt követően tehetünk feljelentést. Az időveszteség és az időzavar oka alapvetően az, hogy a feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése után 60 nap áll rendelkezésünkre, hogy a pótmagánvád indítványt az ügyészségen keresztül a bíróság elé terjesszük. A 60 napos határidő jogvesztő. A vádindítványban minden bizonyítékot fel kell sorolni, le kell írni a konkrét vádat, az elkövető vagy elkövetők cselekvőségét és minősíteni kell a magatartásukat. Ebből következően csak akkor szabad egy ügyben feljelentést tenni, ha a felderítése olyan stádiumban van, hogy a pótmagánvád eredményesen előterjeszthető és képviselhető.