Szerző: Babos Attila
Fotó: MTI
Forrás: szabadpecs.hu
Jövő tavasszal születhet döntés másodfokon az elhíresült 2015-ös pécsi buszvásárlás ügyében a Pécsi Ítélőtáblán – értesült a hírről a Szabad Pécs. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon helyezését kérte, és ez jó hír lehet azoknak, akik szerint botrányos ítélet született tavasszal a Kaposvári Törvényszéken.
Nagyjából egy szűk évvel azt követően, hogy idén tavasszal első fokon felmentették az akkor is még állva maradt vádlottakat az úgynevezett Volvo-gate-ügyben, azaz a 2015-ös pécsi hollandiai buszbeszerzéssel kapcsolatban megindult büntetőeljárásban, megszülethet a másodfokú döntés is.
Amint azt ugyanis a Szabad Pécs megtudta, nemcsak a Kaposvári Törvényszék készítette el mostanra az ítélet írásos indoklását, de az alapján a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség is benyújtotta a fellebbezést a másodfokú bírósághoz.
Mint ismert, a 2015-ös pécsi buszbeszerzés során egy használt, majdnem 120 darabból álló Volvo-buszflottát vásárolt hitelből a pécsi önkormányzat, megközelítőleg 3,5 milliárd forintnak megfelelő euróért (akkori, 2015-ös árfolyamon számolva). Később kiderült, hogy ezt a buszparkot, illetve tíz csuklós busszal több buszból álló buszparkot a hollandok, a magyar Volvo-képviselet közvetítésével már kiajánlották a pécsi buszos cégnek.
Akkor mintegy 2,8 milliárd volt az ajánlott ár, de nemcsak több buszból állt a flotta, hanem – mint az a másodfokú eljárásban, az egyik tárgyalási napon is kiderült – abból akár alkudni is lehetett volna még, habár néhány plusz szolgáltatást az az ajánlat nem tartalmazott. Mindenesetre az is kiderült később, hogy az ügylet komoly jutalékot hozott egy közvetítő személynek, maradt pénz a közbeszerzést végül megnyerő, felkért közvetítőnek tűnő holland cégnél is.
Összességében mintegy 800 millió forinttal járt rosszabbul a pécsi önkormányzat és az önkormányzati buszos cég, végső soron az adófizetők. Ráadásul ebből az összegből – akkori árfolyamon– mintegy 170 millió forint vándorolt színlelt szerződéseken és egy kelet-ázsiai offshore cégen keresztül egy, Pécshez, meg a buszos világhoz nem köthető, Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőhöz viszont annál inkább kapcsolható budapesti férfihoz, akit az éjszakai életben is jól ismernek. Bánkit és egykori asszisztensét, az ugyancsak fideszes Csizi Pétert (ő pécsi alpolgármester is volt, és országgyűlési képviselő, ráadásul a pécsi buszcsereprogram /politikusi/ arca) a rendőrség és az ügyészség nem hallgatta ki, a bíróságon azonban kikérdezték őket és az esetleges szerepüket az ügyben. Ők azonban azt vallották, hogy a beszerzéshez ilyen szinten nem volt közük, noha éppen abban az időszakban együtt repültek Hollandiába. A bíróság végül a vádlottakat felmentette (az elsőrendű vádlott, a buszos cég egykori vezetője időközben elhunyt), és a fideszes politikusok esetleges büntetőjogi felelőssége érdemben és hivatalosan végül nem merült fel.
Az ügyet első fokon azért a Kaposvári Törvényszék tárgyalta, mert a korábbi és 2015-ben regnáló fideszes polgármester, Páva Zsolt felesége bíró a Pécsi Törvényszéken, ezért az a bíróság elfogultságot jelentett.
A Pécsi Ítélőtábla azonban egyelőre nem jelentett elfogultságot, vélhetően így már nem is fog (habár ezt teljességgel kizárni még nem lehet), befogadta a fellebbviteli ügyészség fellebbezését. Sőt, mint azt a Pécsi Ítélőtáblától ma megtudtuk, ki is jelölték már azt a bírót, dr. Krémer Lászlót, aki tanácselnökként fogja tárgyalni az ügyet.
A másodfokú eljárásban előreláthatóan lesz nyilvános tárgyalás, de a fellebbviteli főügyészség is ezt szorgalmazta beadványában, szót váltottunk ugyanis dr. Nyári Rolanddal is, a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség osztályvezető ügyészével.
Várhatóan a másodfokú per egy tárgyalási napot jelent majd, és így azon ismerteti is majd a háromfős bírói tanács elnöke a másodfokú határozatot, és annak rövid indoklását is. A másodfokú bírósági tárgyalásnak a pontos dátuma egyelőre nem ismert, de az biztos, hogy jövő tavaszra tűzik ki.
A fellebbviteli főügyészség azt kéri az ítélőtáblától, hogy helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet. Mint megkeresésünkre dr. Nyári Roland fogalmazott, az ügy folytatódik másodfokon, a vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést a fellebbviteli főügyészség módosítva tartotta fenn. Az elsőfokú ügyész (Baranya Megyei Főügyészség) a bűnösség megállapítását és büntetéskiszabást szorgalmazott a bejelentett fellebbezésében, ők azonban (Pécsi Fellebbviteli Főügyészség) ettől eltérő indítványt tettek, szintén a vádlottak terhére, hatályon kívül helyezésért. Álláspontjuk szerint ugyanis a Kaposvári Törvényszék az indokolási kötelezettségét olyan mértékben mulasztotta el, amely nem teszi lehetővé a felülbírálatot.
Az indítványról kérésünkre részletesebben is szólva dr. Nyári Roland azt írta, hogy indítványuk lényege, hogy olyan relatív eljárási szabálysértés valósult meg az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt, amely nem javítható a másodfokú eljárásban, mert azzal átvenné a ténybíróság szerepét a másodfokú bíróság. Ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a Kaposvári Törvényszék új eljárásra utasítását indítványozták. Az ügyészi fellebbezést nyilvános ülésen indítványozták elbírálni a Pécsi Ítélőtáblán, amelyen megküldött nyilatkozatuk szerint részt is fognak venni.
Mint a fellebbviteli főügyészség osztályvezető ügyésze írta, nem zárható ki az sem, hogy az ítélőtábla nem találja olyan súlyúnak az általuk jelzett eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését tenné szükségessé, de erről az ügyészség is majd csak a nyilvános ülésen fog tudomást szerezni. „Ebben a nem várt esetben a nyilvános ülésen résztvevő ügyész érdemi indítványt fog előterjeszteni az ítélet hibáinak kiküszöbölésére, valamint mindkét vádlott bűnösségének megállapítására és büntetés-kiszabásra” – közölte.
Beszéltünk egy neve elhallgatását kérő, büntetőjogi ügyekben gyakorta eljáró pécsi ügyvéddel, aki azt mondta, hogy ez a fejlemény jó hír lehet azoknak, akik szerint felháborító ítélet született Kaposváron az elsőfokú eljárásban, és közvetlen olvasói jelzésekből és a közösségi médiában az ügy kapcsán kialakult diskurzusokat ismerve tudjuk, hogy sokan vannak ilyenek, nemcsak Pécsen.
Az ügyvéd azt mondta ugyanis, hogy a másodfokon eljáró bírói tanácsnak – amennyiben elfogadja az ügyészségi indítványt a hatályon kívül helyezésre – nemcsak lehetősége van azt megállapítani, hogy új eljárásra kell kötelezni az elsőfokú bíróságot, hanem konkrét és részletes iránymutatást is adni arra vonatkozóan, hogy mit kell kijavítani az új elsőfokú eljárásban, milyen következtetésekkel van probléma, esetleg azt is leírni, hogy milyen elmaradt bizonyítást kell lefolytatni stb. Ez ugyanis nem lenne különleges döntés, élő bírói gyakorlat az efféle részletes és precíz másodfokú határozat, pláne amennyiben nemcsak formai kifogása lesz az ügy iratanyagával és az elsőfokú határozattal szemben.