Szerző: Babos Attila
Fotó: Babos Attila/Szabad Pécs
Forrás: szabadpecs.hu
Egy nyomozás vége és utóélete: így nem volt bizonyítható, hogy bűncselekményt követett el Bánki Erik ügyvédje
Példa nélküli, hogy egy polgármester olyan élesen és olyan egyértelműen fogalmazzon meg a rendőrséggel, rendőrségi nyomozással szembeni kritikát, akár általánosságban, akár konkrét ügyekben, amilyen erős kritikát megfogalmazott nemrégiben Péterffy Attila, Pécs polgármestere több lezárt nyomozás kapcsán. Olyan ügyekről van szó, amelyeket a pécsi önkormányzat vezetése kiemelten kezelt, mert szerintük nem kevés közpénz tűnt el, vagy történt visszaélés, s amelyekben pécsi önkormányzati cégek vezetői tettek feljelentést a 2019 őszén elkezdődött átvilágítás következményeként. Ugyanakkor olyan ügyekről is szó van egyúttal, amelyekben a rendőrség szerint nem lehet bizonyítani, hogy bűncselekmény történt. Az egyik ilyen nagyon érdekes ügynek mentünk utána a polgármester erős kritikája nyomán. Ha elolvassák, hogy mi történt, vagy mi történhetett, talán érthető lesz, hogy miért adhatta ki a pécsi polgármester a szokatlanul erős közleményt.
Többször próbáltuk elérni az elmúlt szűk két és fél évben azt a pécsi ügyvédnőt, aki egyik gyanúsítottja volt egy érdekes bűnügynek – vagy legalábbis egy olyan nyomozásnak, amely azért indult, mert Pécs mostani vezetése és a pécsi önkormányzati átvilágítást végző ügyvédek szerint bűncselekmény történhetett.
Azért kívántunk többször is beszélni vele, mert Péterffy Attila pécsi polgármester és Bodnár Imre, a pécsi átvilágítást vezető ügyvéd több olyan ügyet is elővezetett, amelyek egy részében feljelentés is született, s amelyekben valamiképpen érintett volt. Illetve lapunk kikért a városházától és pécsi önkormányzati cégektől jónéhány, még a Páva-érában kötött megbízási szerződést, amelyek egy részében ő is érintett volt, azok miatt is kerestük.
Mindezidáig azonban nem sikerült beszélnünk vele, s e-mailben feltett kérdéseinkre sem kaptunk választ (egy ügyet kivéve). A pécsi polgármester által kiadott, fent részletezett közlemény kapcsán újra kerestük, mégha elviekben az ügynek nincs is vége, mert pótmagánvádas eljárást indíthatnak hamarosan.
Bánki Erik ügyvédje
A korábbi hetekben nem, hétfőn azonban sikerült vele beszélnünk. A pécsi ügyvédnő nevét ennek ellenére sem írjuk le, mert korábban sem említettük név szerint. Bánki Erik ügyvédjeként beszéltünk róla, s azt is megjegyeztük, hogy a parlament gazdasági bizottságának elnöki tisztségét betöltő fideszes politikus pécsi országgyűlési irodájának helyet adó épületben található az ő ügyvédi irodája is.
Az ügyvédnő a Pécsi Vagyonhasznosítótól, illetve több más pécsi önkormányzati cégtől is kapott megbízást. Az egyik olyan ügynek, amelyben feljelentés született, majd nyomozás indult, szintén ő a főszereplője, a PVH megbízott ügyvédjeként. Megjegyezzük, az ügyvédnő ellen gyanúsítást közöltek, sőt vagyonának egy részét is zárolták, ehhez képest a Pécsett indult, majd Szekszárdra áthelyezett (Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság) nyomozás két év után lezárult, bizonyítottság hiányában. Ami azt jelenti, hogy azt a rendőrség nem mondja ki biztosan, hogy nem történt bűncselekmény, csak azt, hogy szerintük nem bizonyítható, hogy történt.
Egy mondatban
Az ügy egy mondatban ügyvédi letétbe utalt pénzekhez és azzal kapcsolatos elszámoláshoz kötődik.
Ennél persze bonyolultabb az eset. A pécsi ügyvédnő ügyvédi letéti számlájára a Pécsi Vagyonhasznosítót megillető, ingatlanértékesítésből származó, jelentős összeget utaltak, de az ügyvédnő a letéti számláról aztán már sohasem utalta tovább ezt a pénzt a pécsi önkormányzati cégnek – illetve a teljes összeget nem utalta vissza. Amit nem csak azért fontos megjegyezni, mert nem kis összegről, 108 millió forintról beszélünk, hanem azért is, mert egy sok szempontból szimbolikus ingatlan értékesítéséről van szó: a Pécsi Vagyonhasznosító által eladott, Király utca elején található volt Aranyhajó Fogadóról és annak vételáráról.
A vételárat, 108 millió forintot 2017 novemberében utalta el az ingatlant megvásárló cég, de mint említettük, nem a Pécsi Vagyonhasznosítónak, hanem a PVH által megbízott ügyvédnőnek, az ő ügyvédi letéti számlájára.
Nem került vissza (vagy nem úgy)
De nem csak ez a jelentős összeg nem érkezett meg aztán a PVH-hoz az ügyvédnő számlájáról (miközben legfeljebb 8 nap után ezt meg kellett volna tenni szerződés szerint), hanem egy másik ügylethez kapcsolódó 50 millió forint sem. Ott nem eladtak, hanem venni akartak. A Pécsi Vagyonhasznosító egy baranyai székhelyű, pékségeket üzemeltető cégtől szeretett volna ingatlant vásárolni, adásvételi szerződés is született, 50 millió forint volt a kialkudott vételár. A kinézett ingatlan árát azonban a Pécsi Vagyonhasznosító sem az eladónak utalta el közvetlenül, hanem Bánki Erik ügyvédjének, az ügyvédnő ügyvédi letéti számlájára. Az ügyvédnő dolga az volt, hogy az 50 millió forintos összegből előbb a foglalót, majd a szerződés létrejöttével a teljes összeget elutalja. A foglaló elutalása megtörtént a letéti számláról, később azonban ezt az összeget a cég visszautalta az ügyvédnőnek, valami miatt ugyanis a Pécsi Vagyonhasznosító elállt a vásárlástól, mégsem vette meg a kinézett ingatlant. Csakhogy a PVH által az ügyvédnőnek, elviekben átmeneti időre, és kifejezetten ingatlanvásárlásra elutalt összeg sem érkezett már vissza soha a Pécsi Vagyonhasznosítóhoz.
Időben egyébként ez az eset volt az előbbi, a tervezett adásvételről 2017 tavaszán írtak szerződést. A Pécsi Vagyonhasznosító az ügyvédi letéti számlára 2017 tavaszán el is utalta a teljes vételárat. Érdekes körülmény, és ezt a nyomozás során, a rendőrség által beszerzett banki adatokból tudni, hogy az ügyvédnő pár héttel később készpénzben felvette majdnem a teljes összeget a letéti számláról, 47 millió forintot.
Nagy elánnal kezdtek nyomozni
A baranyai rendőrség ugyanis nagy elánnal kezdett a nyomozásba, aztán kiderült, hogy ők mégsem nyomozhatnak, a nyomozás megkezdése után nem sokkal ugyanis elfogultságot jelentett a baranyai szerv. Még ők voltak azok, akik azonnal kikérték például a később meggyanúsított ügyvédnő ügyvédi, ügyvédi letéti és magán bankszámlájának forgalmi adatait is.
Hogy mi szükség volt a 47 millió forint felvételére, mire kellett? Ezt nem tudni, de az biztos, hogy az 50 milliós összeget nem utalta vissza azt követően sem a PVH-nak az ügyvédnő, hogy kiderült, nem lesz semmi a tervezett ingatlanvásárlásból.
Aztán, nem sokkal később, 2017 novemberében megérkezett a már említett 108 millió forint is az ügyvédi letéti számlára az Aranyhajót megvásárló cégtől. Ez a forgalmi adatokból is látszik, utána azonban a számlán látható összeg már nem nőtt, csak csökkent. Az ügyvédnő időről időre vett ki a letéti számláról különböző összegeket, egy-két milliót, néhány tízmilliót, jellemzően készpénzben. Így 2019 szeptemberére a letéti számla már “csupán” 15 millió forinton állt.
158 millió kint volt
A Pécsi Vagyonhasznosítótól pedig ebben az időszakban senki nem jelentkezett a pénzért, nem hiányolták a 158 millió forintot – hiszen az Aranyhajót eladták, új ingatlant pedig mégsem vettek. Vagy legalábbis nem látszott mindez akkoriban a cégnél a papírokban. És lapunk úgy tudja – s ez több, mint érdekes –, hogy az ügyvédnő a letétkezelést, ráadásul bő két éven át tartó letétkezelést elmulasztotta bejelenteni az ügyvédi kamara elektronikus ügyvédi letétnyilvántartó rendszerében, ami teljesen ellentmond a szabályoknak.
Aztán jött a váltás
A pénzt tehát látszólag senki sem kérte, a 2019 őszi önkormányzati választáson azonban Pécsett leváltották az addig kétharmaddal kormányzó Fideszt. Péterffy Attila pedig nem sokkal a 2019. októberi győzelem után bejelentette, hogy átvilágítás jön a cégeknél. Ennek eredményeként lettek arra figyelmesek, hogy az Aranyhajó Fogadó vételára papíron még mindig az ügyvédnőnél, a letéti számlán van, ezért 2019. december 4-én Péterffy Attila levelet írt Szentgyörgyi Dávidnak, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. akkori vezérigazgatójának, hogy gondoskodjon az Aranyhajó Fogadó vételárának a PVH-hoz való visszakerüléséről, a lehető legrövidebb határidővel.
Szentgyörgyi másnap, december 5-én már egy olyan levelet ír a PVH által megbízással foglalkoztatott ügyvédnőnek, amelyben kéri a 108 milliós vételár azonnali visszautalását az ügyvédi letéti számláról a Pécsi Vagyonhasznosítóhoz. Ráadásul a levél tanúsága szerint az ügyvédnővel Péterffy levele után azonnal, telefonon beszélt a pénzről. A vezérigazgató sem ebben az ügyvédnőnek írt levélben nem említ olyat, hogy az összeget nem kell visszautalni, vagy hogy a teljes összegre nem tart és nem is tarthat igényt a PVH, sem Péterffy Attilának nem beszél ilyenről. Sőt az, hogy azonnal hívta az ügyvédnőt, és az, amit írt neki levelében másnap, éppen arra utal, hogy igyekszik a már több, mint két éve nem náluk lévő összeget valamiképpen és gyorsan visszaszerezni.
Először csak a 108 milliót keresték
Megjegyezzük, a PVH 2019. végi pénzügyi jelentése is ügyvédi letétben lévő összegként kezeli a 108 milliót és az 50 milliót is.
Péterffy Attila december elején, amikor az Aranyhajó vételárát kérte számon Szentgyörgyin, értesüléseink szerint akkor még nem tudott a valamivel korábban, ugyancsak az ügyvédnő letéti számláján lévő 50 millióról, az az összeg és ügylet csak később került Péterffyék látókörébe. Amikor azonban tudomást szereztek róla, azt is követelték – ám ez időben csak pár nappal később történt, aminek van jelentősége az ügy szempontjából.
Az ügyvédnő ugyanis azt követően, hogy felszólították a 108 millió forint visszafizetésére, azzal érkezett meg a PVH-ba az erről való tárgyalásra, hogy neki csak egy, ahhoz képest kis összeget kell visszafizetnie, mert van neki négy számlája, ami majdnem 108 milliót tesz ki, nagyjából nettó 82 milliót, áfával együtt mintegy 104 millió forintot.
Márpedig ezek olyan, eddig nem elszámolt ügyvédi munkadíjak, amiket a PVH-nak kell állnia.
Hegy, Mohamed
Sőt, az ügyvédnő a nyomozás során már több korábbi (2017 végi, 2018-as és 2019-es) találkozóra is hivatkozik ezek kapcsán, amelyek mindegyikének helyszíne az ügyvédnő pécsi irodája volt, és ahol ott volt a 2019 végén előadottak szerint a cég volt gazdasági vezetője és vezérigazgatója (amolyan hegy és Mohamed eset). Ezekről a találkozókról, ott, az irodában feljegyzést készítettek (megjegyezzük, e feljegyzésekről túl sokan nem tudtak a Pécsi Vagyonhasznosítónál a nyomozás végéig). E találkozókon az ügyvédnő és a vezérigazgató által előadottak szerint arról egyeztek meg – állítják tehát a gyanúsítottak és áll a benyújtott papírokon is –, hogy a PVH vezetése egyetértésével az ügyvédnőnek nem kell visszautalni a letétbe helyezett pénzt, hanem azt ledolgozza, vagy már le is dolgozta, illetve tovább kezelheti. Magyarán már biztosan nem a PVH pénze minden forint abból az összesen 158 millióból, amit 2017 tavaszán és 2017 őszén elutaltak az ügyvédnő letéti számlájára.
Van ugyanis ekkor még Bánki Erik ügyvédjének egy állandó, általánydíjas megbízási szerződése a PVH-val, sőt volt még ekkor pár másik futó szerződése is. Minderről csak néhány nappal azt követően számolnak be információink szerint, hogy Péterffy Attila megírta levelét Szentgyörgyinek. És csak pár nappal később ahhoz képest is, hogy a vezérigazgató semmi jelét nem adta annak, hogy a 158 millióból nem biztos, hogy bármennyi is még a PVH pénze lenne.
Négy számla
2019 decemberében ugyanis az ügyvédnő négy számlát állított ki, illetve nyújtott be, összesen bruttó 104 millió forintról. (Még egyszer: ekkor még 108 milliót követelnek rajta.)
Az egyik számlán két tétel van, az egyik 5 hónapnyi munkadíjról (nettó 980 ezer forint/hó), a másik tétel pedig, 2018 októberétől számított 10 hónap munkadíjról (nettó 1 millió 350 ezer forint/hó) szól.
A második számla az iPARK Kft.-nek végzett ügyvédi munka, nem kevesebb, mint 3824 ügyvédi munkaóráról, nettó 57,3 millió forint értékben. Ez több mint négy év ügyvédi munkadíja. Az iPARK korábban részben Pécsi Vagyonhasznosítós cég volt. Az egyben leszámlázott ügyvédi díjak 2015. szeptember 1-jétől 2019. november 31-éig tartó időszakot ölelnek fel.
Ami érdekes, hogy ezt a Pécsi Vagyonhasznosító fizeti ki és ismeri el 2019 decemberében, miközben 2017. május 29-én megszűnt az iPARK Kft.ben a Pécsi Vagyonhasznosító tulajdonrésze. Azaz a Pécsi Vagyonhasznosítónak 2,5 éve már nincs köze az iPARK-hoz, amikor a számlát benyújtja az ügyvédnő, ráadásul jórészt erre az időszakra vonatkozóan.
Hibádzik, nem hibádzik
Amikor pedig az 50 milliós, elviekben ingatlanvásárlásra elutalt összeg is látókörbe került, az ügyvédnő új elszámolást említ. A szerint ennek a pénznek egy részét már valóban vissza kell utalnia, kb. 17 millió forintot – azaz a másik “hibádzó” mintegy 4 millióval együtt 21 millió forintot. És ez meg is történik, ennek az összegnek a visszautalását az ügyvédnő teljesíti is, azaz visszakerül 21 millió forint 158 millióból 2-2,5 év után a pécsi önkormányzati céghez.
Aki a fentieket olvasva gyorsan számolt is fejben, annak kijött, hogy kb. 33 millió forint még mindig hibádzik – ezzel az ügyvédnő is számolt. Ám arról úgy nyilatkozott, hogy azt már nem utalja vissza, úgy tartja ugyanis, hogy neki ez az összeg megjár, mégpedig kötbér címén. Azért, mert felmondták neki az általánydíjas szerződését. Avagy az megszűnt. Mindenképpen úgy történt szerinte, hogy a kötbérfizetési kötelezettsége emiatt fennállt a PVH-nak. Mert az általánydíjas, tartós, hosszú időre megkötött ügyvédi megbízásában az szerepelt, hogy amennyiben megszűnik a megbízónak felróható okból a szerződése, a szerződés végéig megjáró összeg egy része őt mindenképpen megilleti.
Kösszbér?
Csakhogy a vagyonhasznosító jelenlegi vezetése, az átvilágítást végző ügyvédek és Péterffy Attiláék szerint a kötbér nem jár meg az ügyvédnőnek. Ők ugyanis több szerződését is felmondták, az állandó, tartós, általánydíjas szerződést azonban nem mondták fel. Nem azért, mert annyira megbíztak benne, vagy annyira vele akartak dolgozni a jövőben is, hanem, mert nem akartak ilyen magas összeget előre, egy összegben, el nem végzett munkáért kifizetni, magyarázzák informátoraink. Inkább felszólították az ügyvédnőt arra, hogy menjen be dolgozni, vegye fel a munkát, teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségét. Csakhogy ehelyett az ügyvédnő megjelent a PVH-nál és leadta és átadta a munkáit, és többet nem látták, mesélték. Úgy tudjuk, hogy az ügyvédnő a szerződéséről egyes helyeken másképpen nyilatkozott, de abban egyeztek ezek a nyilatkozatok, hogy szerinte nem él a szerződés, és hogy szerinte megjár neki a kötbér.
Péterffyék mindenesetre a kötbér jogosságát vitatják, és az iPARK-nál végzett munkája díját, amiről több évre visszamenőleg kaptak elszámolást. Ráadásul az átvilágítást végző ügyvédek szerint az nem jogszerű, hogy a felek, azaz az ügyvédnő és a PVH kizárták a tartós, hosszú idejű szerződésben a rendes felmondás jogát.
Felelt, aztán időt kért
A pécsi ügyvédnő válaszolt hétfőn kérdéseinkre, azonban a számára visszaküldött szöveget nem hagyta jóvá, mondván, abban nem pontosak az adatok, illetve egyes, általa elmondott és fontosnak tartott részletekre nem tértünk ki. Ígérte levelében, hogy küld javítást, idézhető nyilatkozatot, ám végül nem teljesítette, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy kevés lenne már a válaszra az idő. Azt is írta, hogy a pontos adatokat és időpontokat csak az irodájában tárolt iratokból tudja kikeresni, és ha ezt megteszi, akkor küldi a nyilatkozatát, most azonban rövid határidővel nem tudja ezt megtenni, objektív körülmények miatt.
Mivel kiemelten fontos ügyről van szó, és már hetekkel korábban is kerestük az ügyvédnőt ebben az ügyben, úgy döntöttünk, nem halasztjuk el bizonytalan időre a cikk megjelenését. Már fentebb is idéztünk tőle, s az alábbiakban is hivatkozunk a telefonos beszélgetésünkre.
Elvégezte, leigazolták, megjárt neki
Az ügyvédnő ugyanis azt is egyértelműen állította például, hogy ő a szerződéseinek a felmondásáig, illetve a vagyonhasznosítós általánydíjas szerződése megszűnéséig (2019 vége/2020 eleje) elvégezte, jó minőségben, kifogás nélkül a rábízott ügyvédi feladatokat, azokkal a munkákkal elszámolt. A megbízóval, azaz a Pécsi Vagyonhasznosítóval egyeztetve maradtak nála, ügyvédi letétként a már fent említett ügyletből és tervezett ügyletből elutalt összegek, és a vagyonhasznosító vezetése leigazolta az elvégzett megbízásokat és megbízási díjakat. Magyarán azt mondta, hogy jogosult volt ezeknek az összegeknek a felvételére, illetve azok elszámolására.
A kötbér szerinte egyértelműen megjárt neki. Arra a kérdésünkre is igennel felelt, hogy a bűncselekmény bizonyítottságának hiányában lezárt nyomozás, illetve az ügyészség által a napokban elutasított panasz után várható, Péterffyék által beígért pótmagánvádas per elé is bizakodóan tekint-e.
Kisegítették?
Amikor azt mondtuk, tudunk arról, hogy két magánszemélytől és egy cégtől is jelentős, egyenként több tízmilliós összeget, vélhetően kölcsönt kapott a magánszámlájára, és vélhetően ez került később az ügyvédi letéti számlára, átmeneti időre (ameddig bemutatta, hogy rendelkezik az akkor rajta keresett 108 milliós összeggel, letétként), arra utalt, hogy banktitkokat szivárogtatunk ki, aminek következményei lesznek. Még egyszer mondjuk: olyanokkal beszéltünk, akik ismerik a nyomozás iratait, és a rendőrség fontosnak tartotta a már említett három bankszámla (magán, ügyvédi, ügyvédi letéti) forgalmát is kikérni a pénzintézettől.
Spekuláció, de…
A megismert információkból, pénzmozgásból arra lehet következtetni, hogy az ügyvédnőnek nem állt a rendelkezésére 2019 végén a keresett 108 millió forint, ezért kölcsönt kért. Azt követően nem sokkal pedig, hogy a letéti számlán lévő összeg be volt mutatva, ezek a pénzek elkerültek onnan, vélhetően vissza lett fizetve, azaz átmeneti, baráti kölcsönről volt szó. Ez persze spekuláció, de nagyon is életszerű, hiszen tényleg be tudta mutatni, hogy megvan a 108 millió a letéti számlán.
Amúgy az is ismert, hogy kitől érkezett a pénz. Az egyik egy Pécs szerte ismert, és Fidesz-közelségéről is ismert vállalkozó, a másik pedig egy nagyon ismert fideszes politikus közeli rokona, illetve annak cége. Ők utaltak nem kevés pénzt az ügyvédnőnek 2019 decemberében.
Igazolta, amit nem is kellett volna
Nem csak az volt érdekes fejlemény, amit már részleteztünk, hogy a Pécsi Vagyonhasznosító vezérigazgatója Péterffy felszólítása utáni első reakcióiban nem adta jelét annak, hogy a 108 millió forint nem jár már meg a PVH-nak, de az is, hogy az ügyvédnő igazolta, hogy megvan a letéti számláján a keresett összeg.
Arra a kérdésünkre, hogy miért volt fontos igazolnia 2019 végén a 108 milliós letét meglétét a letéti számlán, az ügyvédnő azt mondta, hogy azért, mert ezt kérték tőle. Mármint a Pécsi Vagyonhasznosító. Újabb kérdésünkre még egyértelműbben mondta el, hogy habár az az összeg (vagy annak egy jelentős része) akkor már, álláspontja szerint nem a PVH-é volt, hanem az ő saját pénze, a korábbiak szerint elszámolt munkadíja, de mégiscsak bemutatta, hogy van 108 millió forint az ügyvédi letéti számláján. Azért, mert ezt kérték tőle.
Két év, és vége
Mint megírtuk, a nyomozás ebben az ügyben két éven át tartott. Három gyanúsítottja volt, egyikük az ügyvédnő, másikuk a vezérigazgató, a harmadik pedig a PVH volt gazdasági igazgatója. Végül azonban, a közelmúltban a rendőrség lezárta a nyomozást. Bűncselekmény bizonyítottságának hiányában.