A Zsolnay városa a Zsolnay ellen

A Zsolnay városa a Zsolnay ellen

Pécs város vezetése 2015 és 2019 között érthetetlen, kizárólag a magánérdekek kiszolgálásával magyarázható harcot folytatott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-vel szemben, amelynek egyébként közvetlenül és közvetetten (a PVH-n keresztül) kisebbségi tulajdonosa a mai napig.

I. Vegyük sorra, milyen események vezettek oda, hogy a Fideszes városvezetés közreműködésével végül a várost és a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt-t tetemes, közel 800 millió forintos kár érte, kötbérfizetés kötelezettsége okán.

1. A Zsolnay cégcsoport 2005. decemberében az államtól az önkormányzat tulajdonába kerül térítésmentesen, de bizonyos feltételek mellett. A város vállalja, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. éves nettó árbevételén belül a tradicionális Zsolnay termékek előállításából és értékesítéséből származó éves árbevétel eléri a 800 M Ft összeget. Ellenkező esetben 10+10 éves időtartamon belül évente kötbérfizetési kötelezettség terheli a várost.
2. 2005 és 2015 között szinte minden évben 800 millió forint alatt maradt a tradicionális Zsolnay termékekből származó árbevétel, de kötbérfizetés nem történt.
3. A Zsolnay többségi részvényeit 2013 februárjában értékesítették Bachar Najari svájci-szír üzletembernek, de olyan szakszerűtlenül szerződtek vele, hogy a kötbérfizetési kötelezettség a város terhén maradt, annak ellenére, hogy az árbevétel mértékére így már befolyást gyakorolni nem tudtak.
4. A kötbérfizetési kötelezettség első tíz éve 2015-ben lejárt és mivel eddig sem tudott fizetni a város jó esély volt arra, hogy az állam nem él a meghosszabbítás jogával. Viszont ekkor már gyűltek a viharfelhők a Zsolnay egén és a Fideszes városvezetés valamint tanácsadóik a kötbért „háborús” fegyverként akarták felhasználni, így sikerült elérni a város számára káros meghosszabbítást.
5. Páva Zsolt polgármester kezdeményezésére a Kormány 2016 márciusában a Zsolnayt stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetté nyilvánította, ami a NER rendszerben egyet jelent az erőszakos megszerzés folyamatának megindításával. A stratégiai minősítésű, kiemelt vállalatokra egyedi, és az átláthatóságot, hatékonyságot nem feltétlenül szolgáló felszámolási szabályok vonatkoznak. Ilyen például az, hogy az állami felszámoló (csak a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. járhat el felszámolóként és ideiglenes vagyonfelügyelőként) az értékesítést nyilvános pályázat nélkül, meghívással is lebonyolíthatja. Emellett az állami felszámolót nem lehet felmenteni, szabálysértés esetén csak pénzbírság szabható ki rá. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése is a speciális szabályok közé tartozik.
6. Már 2016 februárjától a város és annak vezetői illetve jogi képviselői abban a szándékosan téves tudatban, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. fizetésképtelenséggel fenyegetett helyzetben van, intenzív tevékenységet fejtettek ki annak érdekében, hogy egy ismert befektetői körrel együttműködve megszerezzék a Zsolnay gyárat, annak tevékenységét és jogait a tulajdonos Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-től, megakadályozva ezzel a társaság gazdasági stabilizálását és meghiúsítva a Zrt. hitelezőinek kielégítését.
7. A város 2016 május végén létrehozza az ellen-Zsolnay céget Ledina Kerámia néven.
8. Ebben az időben, a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a politikusok és az un. befektetők Zsolnay megszerzésére irányuló „szorgalma” nem véletlen, hiszen a közeli jövőben több milliárdos (30-80) költségvetéssel kormányzati program indul a műemlék épület-felújítások vonatkozásában és az autentikus felújítások során a Zsolnay gyár – termékei okán – megkerülhetetlen.
9. Feltehetően a „véletlenek furcsa összjátéka okán” a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága 2016. május 30. napján megszállta a Zsolnay gyárat, lefoglalta a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. árukészletét, így a késztermék értékesítés akadályba ütközött, ezúton a Zrt. bevételhez nem tudott jutni. Később a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség megállapította, hogy a 2016. május 30. napján foganatosított lefoglalás törvénytelen volt.
10. A város jogi képviselője, a „gyárfoglalóként” hírnevet szerzett budapesti Fideszes ügyvéd és a Tettye Forrásház Zrt. akkori jogi képviselője 2016. június 9. napján a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 118 munkavállalóját „átszerződtette” a Ledina Kerámia Kft-be. A munkavállalók Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-ből csalárd módon történő, jogellenes kivonása (egységesített rendkívüli felmondások) a Zrt-t működésképtelen helyzetbe hozta. A társaság munkaerőtől való megfosztásában közreműködők felbujtották a szakképzett dolgozókat, hogy munkavégzéshez szükséges eszközeiket és a munkához használt alapanyagokat zárják el a munkáltató elől. Az eszközök és az alapanyagok hozzáférhetetlenné tétele szintén a gyár működését és termelékenységét akadályozta.
11. Ekkorra kellő alap mutatkozott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. „felszámolásba kényszerítésére” figyelmen kívül hagyva a Zrt. hitelezőinek helyzetét és érdekeit. A csalárd módon kialakított kényszerhelyzet tényezői:
    1. A sajtóban szándékosan lejáratott,
    2. büntetőeljárásokkal fenyegetett,
    3. demonstratív nyomozati cselekményekkel gyengített,
    4. forgalomképtelen (lefoglalt) árukészlettel,
    5. bevételszerző képességétől megfosztott,
    6. termelőképességétől,
    7. munkavállalóitól,
    8. munkaeszközeitől elszigetelt,
    9. fizetésképtelen helyzetbe sodort vállalat.
12. Ekkor jött a „mesterterv” következő epizódja, a WHB Vagyonkezelő Kft. (Paár Attila érdekeltsége, állítólag Tiborcz István strómanja) 2016. májusában megvásárolta az Magyar Fejlesztési Banktól engedményezés útján a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-vel szembeni követeléseket, a gyakorlatban ez két hitelt jelent. Olyan hitelügyletekből eredő követelést vett meg a WHB Vagyonkezelő Kft. melyeket évek óta senki nem törlesztett a Zsolnay egymást váltó tulajdonosai közül. Ugyanakkor, pont ekkor fogyott el az állami bank türelme és adta el a követeléseket. Az MFB és a WHB Vagyonkezelő Kft. közösen 2016. május 20. napján felmondták a hitelszerződéseket. A WHB Vagyonkezelő Kft. 2016. június 10. napján felszámolási eljárás iránti kérelmet nyújtott be a bíróságon, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-vel szemben. A bíróság – mivel stratégiailag kiemelt vállalatról van szó – 2016. június 17. napján ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-hez. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. időközben 2016. augusztus 22. napjáig fizetési haladékot kapott a bíróságtól a követelés kiegyenlítésére. Az ideiglenes vagyonfelügyelő megalapozatlanul – később bírósági döntés született róla – azonnali hatályú, fizetőképességre tekintet nélküli felszámolási eljárás iránti kérelmet nyújtott be a helyi adókkal kapcsolatos kifizetésekre hivatkozva.
13. Tudomásunk szerint az MFB követelését Bachar Najari 260 millió forintért kívánta megvásárolni és ezt írásban is közölte a bankkal, de ennek ellenére a pénzintézet forrásaink szerint 200 millió forint alatti vételáron értékesítette azt a WHB Vagyonkezelő Kft-nek.
14. Az adójóváírás akadályozása: Bachar Najari 2016. június 27. napján mint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. többségi tulajdonosa, magánvagyonából egyenlítette ki a Zrt. adófolyószámláján fennálló helyi adótartozást. A Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt. 2016. június 30. napján az önkormányzati adóhatósághoz benyújtotta a Bachar Najari és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. között létrejött tartozás átvállalási szerződést. Az önkormányzati adóhatóság Bachar Najari befizetését nem volt hajlandó a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. tartozásaira jóváírni, a befizetést Bachar Najari túlfizetéseként tartották nyilván, annak ellenére, hogy Bachar Najari svájci állampolgár, az önkormányzati adóhatóságnál nem volt adóalany. Az önkormányzati adóhatóság kizárólag akkor írta jóvá Bachar Najari befizetését a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt. adófolyószámláin, amikor a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt. cégvezetője hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentést tett az ügyben.
15. Összefüggést ápoló és összességükben értékelendő magatartások:
    1. a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. stratégiai szempontból kiemelt vállalattá minősítése,
    2. csődhelyzetre és a „Zsolnay megmentésére” utaló sajtónyilatkozatok,
    3. politikusok, városvezetők szerepvállalása,
    4. az önkormányzat által delegált igazgatósági és FB tag lemondása,
    5. tulajdonosi képviselő, Ledina Kerámia Kft. FB elnök, dolgozókat képviselő ügyvéd személyének azonossága,
    6. büntetőeljárás megindítása,
    7. az árukészlet NAV nyomozóhatósága által történt lefoglalása,
    8. a Ledina Kerámia Kft. megalapítása,
    9. a lemondott igazgatósági és FB tag Ledina Kerámia Kft-ben való szerepvállalása (FB),
    10. a 118 dolgozó felmondása és a Ledina Kerámia Kft-hez szerződtetése,
    11. a Zsolnay gyárat elhagyó dolgozók felhívása a munkaeszközök és alapanyagok elzárására,
    12. a dolgozók és az átszerződésben közreműködők Facebook kommunikációja,
    13. a WHB Vagyonkezelő Kft. követelésvásárlása és felszámolás iránti kérelme,
    14. az elkövetők és az ideiglenes vagyonfelügyelő kapcsolata,
    15. a helyi adók jóváírásának megtagadása,
    16. a vagyonfelügyelő, azonnali, fizetőképességre tekintet nélküli, felszámolási eljárás megindítása iránti kérelme,
    17. a felszámolás meghiúsulását követően a Ledina Kerámia Kft. elidegenítése off shore hátterű vevő részére.

II. Nem csak a kötbér időzített bomba, a jelzálogjogok is. Jelzálogjog bejegyzés Bachar Najari javára:

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank hitelező és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. adós között eredetileg 1999. július 23. napján megkötött, többször módosított kölcsönszerződés valamint az eredetileg 2002. december 10. napján megkötött, majd többször módosított kölcsönszerződések biztosítására a város négy nagy értékű ingatlanát adta kiegészítő fedezetként. A kölcsönszerződések értelmében a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. minden vagyonát (ingó, ingatlan, immateriális javak, stb.) jelzálogjog terhelte.

A jelzálogokkal biztosított követelést (kölcsönöket) az MFB Magyar Fejlesztési Bank hitelező engedményezési szerződéssel értékesítette a WHB Vagyonkezelő Kft. részére és a jelzálogjogok átjegyzése ezen engedményezés kapcsán került a WHB Vagyonkezelő Kft nevére.

A WHB Vagyonkezelő Kft. a jelzálogokkal biztosított követelés behajtása érdekébe Zalaegerszegi Törvényszék előtt felszámolási eljárást indított az Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. adóssal szemben, mivel az adós nem tudta a teljes követelést egy összegben, rövid határidőn belül teljesíteni. A felszámolás elkerülése érdekében Bachar Najari, mint az adós társaság minősített többségi tulajdonosa (mivel a teljesítéshez lényeges jogi érdeke fűződött) a társaság teljes tartozását (tőke, kamat és költség) 385.077.187.-Ft. összegben megfizette a hitelezőnek.

A Pkt 6:57.§ alapján, (mely szerint: (1) A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs személyhez kötve és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni. (2) Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem következik, a harmadik személyt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben. (3) Ha a követelés teljesítésére tekintettel a harmadik személynek követelése keletkezik a kötelezettel szemben, a megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor.)

A felszámolási eljárást a bíróság jelen teljesítésre tekintettel szüntette meg és megállapította, hogy a teljesítést Bachar Najari részéről a Ptk. 6:57§ alapján történt.

Az fentiekre tekintettel Bachar Najari teljesítésével a jogosulti pozícióban jogutódlás következett be. Bachar Najari jelzálogjogát jogerősen 2020. február 17. napján jegyezték be.

III. Mulasztások, szakszerűtlenség, dilettantizmus és szándékos károkozás jellemezte a Fideszes városvezetés Zsolnay gyárral kapcsolatos tevékenységét.

Az ingyen megszerzett gyárat úgy értékesítették, hogy semmilyen befolyást a további működésére nem tudtak gyakorolni, mint kisebbségi tulajdonos, sőt, a jelzálogjog kötelezettség a terhükön maradt. Csalárd módon megtámadták a szerény számban Pécsre érkező befektetők egyikét. Ennek következtében teljesen elvesztették a Zsolnay gyárat és négy nagy értékű városi ingatlant. 118 munkavállalót sodortak egzisztenciális katasztrófába. Szándékosan veszélyeztették a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. hitelezőit követéléseik biztonsága terén. Gyengítették a Zsolnay, a Pirogránit és az Eosin védjegyek brand-értékét. Rombolták, megsértették a gyár jó hírnevét. Ráadásul mindezeket, mint tulajdonos követték el.